Kiégés munkában és magánéletben + TESZT

Posted on

kiégés, burnoutTegye fel kezét az, aki megélte már ezt a furcsa levertséget, a kiégést? Nincs min csodálkozni, ha sokunkban motoszkált már ez a betegség, hiszen korunk velejárója. Teljesítménykényszer a munkában, sorozatosan súlyos elvárások magunkkal szemben, dinamikusabb és pörgősebb magánélet. Lazítani talán nem is jut már időnk.

A kiégés hivatalos fogalmát Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus alkotta meg 1974-ben: „Krónikus emocionális megterhelés. Stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”.

A probléma tehát nem új keletű, minden esetre elég összetett. A fogalom meghatározása elég pontosan körülírja a téma lényegét. A szakértő orvosok szerint a kiégéshez több ok vezethet, de elsősorban a sok stressz, az intenzív lelki megterhelés, a munka iránti motiváció csökkenése, az elismerések hiánya, és az önértékelés csökkenése jelenik meg.

Kik és miért érintettek a kiégésben?

Első számú veszélyeztetett csoportja a „burnout jelenségnek” a vezetői szinten dolgozóké. Magasan mellettük álló érintett csoport az egyéb humán szolgáltatást nyújtóké: legyen az tanár, orvos, jogász, ügyfélszolgálati munkatárs, szociális munkás, s akár a rendőr is. Kiemelném még az érintett csoportból a sportolókat, művészeket, lelkészeket, vagy a média és a politikai területén dolgozókat, de érdekes, hogy a szakirodalom a rendszergazdákat és programozókat is idesorolja.

A szakemberek szerint persze nem lehet ennyire pontosan meghatározni, mely területen dolgozók lehetnek hatványozottan érintettek a kiégési szindróma megjelenésében, azonban a felsorolt munkakörök dolgozóit kiemelten kezelik.

A felsorolást magam is azért tartottam fontosnak itt megjelentetni, mert az érintett területek képviselőinek tudatosabb életmódbeli hozzáállása, önbizalmuk karbantartása, reális célok megfogalmazása és azok megvalósítása mind remek eszközök arra, hogy elkerüljék a lelki és fizikai jellegű összeroppanást. Magunkon segíthetünk, megelőzhetjük lelki és szervi bajaink jó részét, ha tudjuk, mi is vár ránk a szakmai és magánéleti kihívásokban, s mire kell határozottan odafigyelnünk.

A probléma tehát olyan embereket érint elsősorban, akik nagyfokú elvárásokkal, idealizált képet követve vágnak neki a munkának és így a magánéletnek is. Ha az elvárások nem teljesülnek, és nem kapunk gyors figyelmeztetést saját belső hangunk, vagy külső szakember, munkatárs, barát jóvoltából, bizony könnyen beindulhat a kiégési folyamat. Jómagam ezért tartom küldetésemnek is az önbizalomerősítésen és megismerésen alapuló tréningjeim megismertetését másokkal, elsősorban a Nőkkel, akikre sokkal összetettebb, eltérő szerep hárul életük során.

Zacher Gábor toxikológus főorvos és osztályvezető maga is vall erről a mumusról saját környezetében érintett orvosokat megfigyelve. Ő azt mondja, hogy bármilyen függőség – alkoholizmus, kábítószerezés, játékfüggőség – kialakulását okozhatja a teljesítménykényszer. A kiégés legsúlyosabb eredménye, ha már feszültségoldási eszközként nyúlunk pl. az alkoholhoz. „Aki nap mint nap dolgozik, benne van a verkliben, s nem okoz már neki örömet ez, hiszen ugyanaz a rutinszerű munka történik mindig, kiég a saját szakterületén. Nem beszélve arról, hogy akkor tud egy ember a munkájában jól teljesíteni, ha a családi háttere biztosított. Vagyis a magas színvonalú teljesítmény mögött a magánéletednek is rendben kell lennie.” A főorvos megfogalmazza az egyik legfontosabb módját és eszközét a kiégés és egyéb függőség elleni harcnak: „Nem mindegy, ki mennyire és miképpen tudja oldani az idegi feszültségeit, ami akár a munka akár a magánéletben keletkezik. A sport jó módszer erre, például, ha futsz heti rendszerességgel, ez a fizikai megerőltetés biztosan kellően kitisztít téged.”

Van kiút: lazíts és figyelj magadra!

Amit pedig magam is pedzegettem már megelőzési és tudatos odafigyelési technikaként: véleményem szerint azok tudnak ügyesen lavírozni az élet folyamatos kihívásai között, akik megismerik önmagukat, felismerik az irreálisnak tűnő célokat és elvárásokat, fejlesztik képességeiket, de pusztán örömszerző ambícióból, s nem kényszer hatására.

Mindenkinek segítenek a lazítási technikák, meditáció, jóga, légzőgyakorlatok és a fizikai tisztulást is hozó sportok.

Külön figyelmet szentelnék a vezetői munkaköröket végzők folyamatos tréningezésére, és tesztelésére, hiszen az ő feladatuk és felelősségük sokkal nagyobb. Ők nem csupán saját magukra összpontosítanak, hanem ők felelnek munkatársaik, az alattuk és velük dolgozók munkakörülményéért, legyen szó a környezetükről, a teljesítményértékelésről és motiválásról. Még az egyéni munkavégzést preferáló munkahelyeknek és munkakörökben dolgozóknak is időről-időre szüksége van visszajelzésekre, szakmai továbbképzésre, véleményütköztetésre és lazításra, de leginkább az együttműködés érzésének kielégítő és inspiráló hatásaira.

Vezetőknek és alkalmazottaknak egyaránt javaslom ennek a tesztnek a kitöltését, melyet a webbeteg.hu egészségügyi szakportálról érhetünk el. Figyeljünk a feltett kérdésekre, és végezzük el legalább félévente a tesztet, hogy időnként kívülről is ráláthassunk saját érzéseink változási folyamatára.


Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>