Empátia: a lelkileg kifejlett személyiség része

Posted on

papa babaAz empátia beleérző képességet jelent. Azáltal, hogy beleéljük magunkat a másik helyzetébe, megismerhetjük és értelmezhetjük a másik fél érzéseit, hangulatait. Személyiségfüggő, hogy milyen fokú empátiás készséggel rendelkezünk.

De a jó hír most is az, hogy ezt is fejleszthetjük, ha megértjük fontosságát és szükségességét.

Albert Einstein szerint “az a feladatunk, hogy az együttérzés köreit bővítve minden élőlényt és az egész természetet a maga szépségében magunkhoz öleljük, és ily módon kiszabadítsuk magunkat ebből a börtönből”.

Az empátia kialakulásában jelentős szerepe van a szülőknek

A szülői támogatás és a gyermek empátiára való képességének kapcsolata azon alapszik, hogy a segítőkész, támogató szülők példaképként szolgálnak a gyermekek számára. A gyerek tanulja és fejleszti empatikus készségét. De a biztos kapcsolatot nyújtó szülői viselkedés is lehetővé teszi, hogy a gyermek empatikus viselkedésre fordítsa figyelmét. A tudósok állítása szerint „különbséget tudunk tenni az empatikus törődés és a más nézőpont felvétele között, mivel a kutatások alapján az előbbit elsősorban az anyai, az utóbbit az apai nevelés fejleszti. A nemi szerepek alapján az anyák a „belügyekért” (törődés a gyermek érzelmeivel), az apák pedig a „külügyekért” (segítség a világ felfedezésében) felelnek.”

Önvédelem vagy kifejlett személyiség?

A nyugati kultúrákban az empatikus viselkedést inkább a nőknek tulajdonítják. Persze a pillanatnyi kedélyállapotunk is befolyással van ezen képességünkre. Fáradtság, fájdalmak és nyomasztó teendők nagyban csökkentik a beleérző képességünket. Az empátia képessége itt kapcsolódik személyiségünk fejlődéséhez is. Amikor intenzívebben saját magunkkal vagyunk elfoglalva, csökken ebbéli képességünk. Azonban paradox módon mégis tény, hogy e nélkül az ember nem számít lelkileg teljesen kifejlett, egészséges személyiségnek.

Dr. Buda Béla terapeuta kifejti azt is, hogy az empátia hiányának az énkép védelmében is szerepe lehet: „hiszen, minél empatikusabbak vagyunk, annál inkább észrevesszük a másik fél ránk vonatkozó negatív gondolatait, érzéseit, ami megrendítheti az önmagunkról általunk kialakított pozitív képet.

Módszerek és eszközök a fejlesztéshez

  1. Érdemes a gyermekkori mintákból kiindulva olyan példaértékű (másolható és követhető) történeteket keresni és olvasni, melyek segítségével más emberek sorsába is beleképzelhetjük magunkat. Hatásos filmekkel és cselekményes könyvekkel is ösztönözhetjük magunkat. És ilyen inspiráló női sorsokról olvashattok majd itt a blogon is hamarosan.
  2. Csoportos játékként próbáljátok ki, milyen az, amikor bármilyen ötletet (egy tárgy, fogalom, filmcím) mindenki másféleképpen rajzol le. Különböző látásmódokat fogtok tapasztalni, s a vidám hangulat mellett kellő módon serkenti is az arra nyitott elméket ez a fajta beleérző gyakorlat.
  3. A szociális gondoskodást játékosan már számtalan korszakos ötlet (tamagocsi, amit ma már okostelefonról is elérhetünk: http://tamagotchilife.com/ , vagy a tevenevelde, a http://teveclub.hu stb) meglovagolta.
    Azok, akik akkoriban belekóstoltak ezekbe az „őrületekbe”, saját beleérző képességüket fejlesztették akár tudattalanul is. Ezek pozitív hozadéka sokakban megragadt, s később is keresik majd – legyen nő vagy férfi – a hasonló típusú játékokat. Ilyeneket ma is lehet találni ingyenes formában akár mobiltelefonra alkalmazva, akár internetes közösségi oldalakon. Ez a gondoskodási gyakorlat segíthet abban, hogy szeretettel és tisztelettel érzékeljük mások szükségleteit. Felelősséggel figyeljük és szemléljük a valódi élőlények igényeit.

Hasonló hasznos cikkeket és tudásanyagot rendszeresen kaphatsz tőlem, ha regisztrálsz ingyenes hírlevélcsomagomra: Csatlakozz és kattints ide!


Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>