Az első benyomásról

Posted on

első benyomásVajon megtartod-e az első benyomásodat valakiről, ha az rossz volt, de a második már sokkal jobb? Vagy azonnal megváltozik a jó irányba, ha korábban rosszat is gondoltál az illetőről? Az első benyomás mögöttesére találtam válaszokat.

Szociálpszichológiai kutatások bizonyították be, hogy nagyon gyorsan, kis erőfeszítéssel alakítunk ki véleményt másokról,
s következtetünk ez alapján egyéb jellemvonásokra is: pl. egyetlen viselkedés alapján, egy durva szó, egy rossz cselekedet alapján azonnal elítélünk valakit, s máris létrehozunk magunkban egy (fals) képet az illetőről.
Vagyis, ha valaki elsőre nem szimpatikus, könnyen következtetünk arra, hogy később sem lesz az számunkra, hiszen ez jellemző rá.

Furcsa, de bizonyított tény, hogy hajlandóbbak vagyunk a negatív és erkölcstelen dolgokat nagyobb hangsúllyal figyelembe venni egy ismeretlen ember esetében, mint a pozitív és erkölcsös információkat, cselekedeteket. Összegezhetnénk is gyorsan a kérdéskört azzal, hogy mindig az erősebb hatású, negatív kép befolyásol minket egy másik ember megismerésében.

Ez alapján azt gondolhatjuk, hogy a ROSSZ mindig erősebben, könnyebben hat ránk a JÓNÁL.

Az emberek eredetileg alapvetően JÓK

Jó hírem van, mert ez mégsem ilyen egyértelmű és egyszerű, előre elkönyvelhető folyamat. Erről szól ugyanis a tanulási folyamatok minősítése, és elismerése!

Vagyis, ha felismerünk másokban bizonyos képességeket és kompetenciákat, akkor mindez erősebben tud hatni egy ember milyenségét illető véleményünkre, mint egyetlen negatív cselekedet, vagy szó.
Például, ha egy focimeccsen a focista berúgja a gólt, az sokkal maradandóbb élményt jelent számunkra, mint az, amikor előtte kétszer kapufát lőtt.

Fontosak számunkra a rendszeres és ismétlődő, vagyis tipikus viselkedések

Korábban már foglalkoztam itt az agyunk működésének döntést befolyásoló szerepéről és miértjéről (itt olvashatsz erről), és most is fontos megnézni, mivel tudjuk befolyásolni az alapvető működést, hogyan javíthatunk az első benyomás okozta tévképzeteinken.

Az agyunk úgy segít véleményt alkotni valakiről, hogy az adott viselkedést tipikusnak bélyegzi meg (skatulyáz), vagy rendkívülinek, átlagon kívülinek ítéli.
A korábban megélt tapasztalataink sokat nyomnak a latba! Ez befolyásolja egy hasonló viselkedésről alkotott, végső véleményünket is.
Érdekes, mert a 40 ezer éves agyunk jobban hozzászokott az emberek jó cselekedeteihez, például, hogy segítenek egymásnak, egy idegennek, ha baj van, és ez egy gyakoribb jelenség, mint az erkölcstelenség, vagy rossz cselekedet.
Az alapvetően jóhoz képest mindig megütköző az immorális viselkedés, s ezért tűnik fel és ki számunkra. (Röviden: több és megszokottabb a jó számunkra, mint a rossz!)

A kulcsszó ebben az esetben is a tanulás! Hogy miként tudunk hatékonyabban tanulni, vagy agyunkat fejleszteni, erről korábbi gyakorlati cikkeim “szólnak:”

Itt pedig nézz meg egy röpke videót arról, milyen becsapós az első benyomás a teljes képhez képest! :-)

VIDEÓ: https://www.facebook.com/novycas/videos/1041314142570063/?fref=nf

 

 


Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>